A Kunhegyesi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 36 diákja és 3 pedagógusa 2021. július 5‒8-ig egy erdélyi körúton vett részt, hogy felkeresse azokat a nevezetes helyeket, melyeket eddig csak a történelem- és irodalomkönyvek lapjairól ismert: az erdélyi fejedelmek fővárosát, a lovagkirályról, Szent Lászlóról szóló legendák helyszíneit, az általa alapított püspökség székhelyét, Hunyadi Mátyás szülővárosát, a legjelentősebb erdélyi fejedelemről elnevezett kollégiumot. De nem hagyhattuk ki az író-, illetve a költőfejedelem, Arany János és Ady Endre életének meghatározó állomásait sem, és ha már Erdélyben vagyunk, természetesen ellátogattunk a világhírű sóbányába, majd azt is megnéztük, hogy a legenda szerint hol kel fel kétszer a nap. Körutazásunk az október 6-i emléktúráinkat megidézve az aradi vértanúk emlékművénél ért véget.
- nap: A határ átlépése után első állomásunk Arany János szülőhelye, Nagyszalonta volt. A Csonka-toronyban megnéztük az Arany János Emlékmúzeumot, ahol a költő személyes használati tárgyait és néhány művének kéziratát is láthattuk, majd egy versének elszavalásával és koszorúzással emlékeztünk meg a Toldi írójáról. Továbbutazva Nagyváradra ‒ ahogy Ady Endre nevezte ‒, a „Pece parti Párizs”-ba érkeztünk. Itt megnéztük az Ady Endre Emlék-múzeumot, majd koszorút helyezünk el a költő szobránál, és egy verssel is felidéztük emlékét. Nagyváradi sétánk keretében előadást hallgattunk meg a szecessziós építészetről, amelynek jellegzetes épületei itt alapozták meg leginkább a városképet. A püspöki székesegyházban megtekintettük a Szent László-hermát és -freskót, majd az egyik diáktól meghallgattunk egy Szent László hőstettét megőrző legendát.
- nap: Kolozsvárra, a „kincses” városba érkeztünk. Városnézésünk során felkerestük Mátyás király szülőházát és szobrát, a Szent Mihály-templomot és a Házsongárdi temetőt. Ezután izgalmas kirándulás következett a Tordai-hasadékban. Alföldi ember számára igazi kihívás volt ez a túra, mely könnyű sétának indult, majd egyre meredekebb és szűkebb ösvényen folytatódott. A patak függőhídjain való átkeléshez is össze kellett szednünk minden bátorsá-gunkat. A festői látvány azonban megérte a fáradságot! Abban mindenki egytértett, hogy nem szerettünk volna a László királyt üldöző kunok helyében lenni, akik a monda szerint ebbe a szakadékba zuhantak.
- nap: Tordán látogatást tettünk a méltán világhírű sóbányában. Itt előadást hallgatunk meg a só útjáról, majd mi is útra keltünk a föld mélyében, mely utunk során teljesen megváltozott a bányáról kialakult elképzelésünk. A szédítő magasság és mélység, a lépcsőzés, az üvegfalú liftezés ismét próbára tette a csoportot, de mindenkinek sikerült legyőznie a tériszonyát. Fáradságunk jutalmaként pedig jöhetett a szórakozás: óriáskerék, pingpongozás, csónakázás, vásárlás… a kristálytiszta levegőjű sóbányában. Utunk következő állomásán, Torockón felkerestük a híres, Europa Nostra-díjas házsort, megfigyeltük, hogyan készül a kürtőskalács
‒ meg is kóstoltuk ‒, majd megfejtettük a legenda titkát: miért kel fel itt „kétszer” a nap?
Ezután továbbutaztunk Nagyenyedre, ahol megnéztük a legjelentősebb erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor nevét viselő kollégiumot. Találkoztunk magyar diákokkal is, akik beszámoltak a kollégiumi életről, tanulmányaikról és terveikről. Meglepődve hallottuk, hogy náluk 10-es a legmagasabb osztályzat!
Késő délután érkeztünk Gyulafehérvárra, az erdélyi fejedelmek fővárosába. Első utunk a várba, ott is az érseki székesegyházba vezetett, ahol megálltunk a nagy törökverő, Hunyadi János sírjánál. A kereszténység bátor védelmezőjének szarkofágja mellett idősebb fia, a lefejezett László síremléke, a templom távolabbi mellékhajójában pedig az első erdélyi fejedelem, János Zsigmond és édesanyja, Izabella királyné gazdagon díszített márvány síremléke található.
- nap: Vajdahunyadon megnéztük a Hunyadi család ősi fészkét, felfedeztük magunknak Vajdahunyad várát. 10 érdekes kérdésre kerestünk választ, melynek kiderítése során szükség volt angol nyelvtudásra is, hiszen a látnivalókról románul és angolul kap tájékoztatást a turista. A kérdések megválaszolása közben megismertük az ódon, gótikus várat, és némi betekintést kaptunk a Hunyadiak magánéletébe is. Ezután siklóval felmentünk „magos Déva várába”, ahol három diák elszavalta Kőmíves Kelemen balladáját, majd a magasból gyönyörködtünk az alattunk elterülő város panorámájában.
Körutunk utolsó állomására, Aradra érkezve felkerestük a vértanúk emlékművét. Hozzánk közel áll a helyszín és a szomorú esemény, hiszen minden évben emléktúrával tisztelgünk a kivégzett honvédtábornokok előtt. 13 fiú közreműködésével elhangzott a tábornokok utolsó mondatai, majd megkoszorúztuk az obeliszket.
Szállásunk az első két éjszaka Magyarlónán, a harmadik éjszaka Csernakeresztúron volt, ahol külhoni magyarok vendégszeretetét élvezhettük. Kiváló ellátásban részesültünk, minden kényelmet kielégítő, 2 ‒ 4 férőhelyes szobákban helyeztek el bennünket. Csernakeresztúri házigazdánktól családja történetén keresztül a csángó magyarokról is sok érdekességet hallottunk. Mi is igyekeztünk viszonozni kedvességüket, és egy-egy Magyarországról, illetve megyénkről szóló, szép könyvvel ajándékoztuk meg őket.
Ez a tanulmányi kirándulás a HATÁRTALANUL! (HAT 19-01-1019) pályázat segítségével valósult meg, melynek célja „a határon túli kirándulások támogatása, a Magyarország határain kívül élő magyarság megismerése, valamint a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítása, illetve erősítése”. A pályázat során elnyert támogatás teljes mértékben fedezte a költségeket, így a diákok számára ingyenes volt a program.
Biztos vagyok benne, hogy a kirándulás elérte célját, hiszen olyan érdeklődő, tájékozott diákok vettek részt rajta, akik értették és értékelték az új információkat, nyitottak voltak az új emberi kapcsolatokra; az átélt élmények hatására így sokat gazdagodtak szellemiekben és érzelmileg is.
Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatását.
Timárné Parázsó Rozália
intézményvezető-helyettes