Bogácsi táborunkban már az első nap is élményekkel gazdagon telt el.
Mezőkövesden keresztül vezetett az utunk, majd a szálláshelyhez
érkezve szembesültünk azzal, hogy nem szokványos tábori
elhelyezésünk lesz, hanem apartmanokban fogunk lakni. A konyha
láttán megerősödött bennünk a főzési-kényszer, ami zacskós leves,
tészta és zabkása formájában nyilvánult meg. Ez éppen illett a heti témánkhoz, mely a „ Ki
mint vet, úgy arat‒ élelmezési helyzet a világban” volt. Délután a strandot látogattuk meg.
Este az udvaron lévő homokos pályánál fociztak a fiúk, amely mindennapi népszerű program
lett. Ebbe a másik iskola tanulói is estéről-estére bekapcsolódtak.
Kedden gyalogtúrával kezdtük a napot. Felsétáltunk a kilátóhoz, majd elindultunk
Szomolyára. Az erdőn keresztül haladtunk, de a 35 fokos forróságban a fák sem nyújtottak
enyhülést. A nap fénypontja a kaptárkövek megpillantása volt. Ezen a természetvédelmi
területen 8 kaptárkövön 117 fülke látható, melyet régi korok emberei faragtak. Az a mai napig
rejtély, hogy miért is. Visszafelé busszal mentünk, ami jól jött, mert kidőltünk a sok mozgás
után. Csoportfoglalkozás alatt mindenkinek egy-egy gyógynövényről kellett sokféle
információt gyűjtenie.
Az egész napos kirándulás szerdára esett, Bükkszentkeresztre látogattunk, Szabó Gyuri bácsi
füveskertjébe. Itt az előző napi felkészülés segítségével mindannyian bemutattunk 1-1
gyógynövényt, így sétáltunk végig a területen. Innen Lillafüredre utaztunk, ahol
gyönyörködhettünk a Palota szállóban, a vízesésben, Hámori-tóban, sőt bazározhattunk is.
Miskolci Vadasparkban fejeztük be a napot.
A csütörtöki nap nyugodtan telt el, délelőtt elkészítettük a gyógynövényes könyvünket, majd
egy kisebb vetélkedőt rendezve dőlt el, kik lesznek másnap a csapatkapitányok. Ezek után
kimentünk a strandra, ahol kipróbáltuk az óriás csúszdákat és röplabdáztunk a homokos
pályán.
Másnap reggel meglátogattuk a helyi termelői piacot, ahol őstermelők gyümölcseit, termékeit
kóstolhattuk meg, például málnát, cseresznyét, szárított csipkebogyót. Kérdezősködtünk a
helyi szokásokról, az ételek jellegzetes elkészítéséről. Ezt követően a szomszédos településre,
Síkfőkútra látogattunk. Sétáltunk a tó körül, játszottunk, beszélgettünk, fagyiztunk. Délután a
„Lehetetlen küldetés” játék feladatai következtek. A győztes csapat 17 perc alatt teljesítette a
20 feladatos kihívást. Ez szuper sebességű volt! Jó mókának bizonyult! Meglepetésként
kókuszgolyó-tortát alkottunk, mellyel egyik társunk szülinapját ünnepeltük meg.
Az utolsó este játékkal, búcsúzkodással telt… Nem áruljuk el a részleteket, de másnap
hazafelé a buszon sokan aludtunk, nagy csendben, gyűrötten értünk haza.
Utólag is mind a 24-en köszsönjük Molnár Niki néni, Tóbiásné Mesi néni, Biró Lali bácsi
munkáját és türelmét, hogy kibírták a sok drámát és meglepetést, amit műveltünk…
Barta Viktória, Berkó Liliána
8.a osztályos tanulók