175 éve, 1849. október 6-án történt meg a magyar történelem tragikus, igazságtalan és
kegyetlen eseménye: a Habsburg-rezsim kivételesen brutális megtorló bűncselekményeként
Aradon kivégeztette az 1848/1849-es szabadságharcunk 13 vezető tábornokát és ugyanezt
bosszút alkalmazta Pesten Batthyány Lajos ellen, aki az első felelős magyar kormány
miniszterelnöke volt, és összességében elsőként a magyar-osztrák szembenállás
problémájának békés megoldásának a híve volt.
Európa uralkodó dinasztiáin belül még II. Miklós orosz cár is a méltányos és mérsékletes
emberies szempontokat kérte Ferenc József osztrák uralkodótól; aki ennek ellenére szabad
teljhatalmat adott Haynau táborszernagynak, a „bresciai hiénának”; aki senkinek sem adott
kegyelmet (egyedül Görgey Artúr tábornokunkat maga a cár különleges parancsára nem
végeztették ki).
13 tábornokunk az utolsó napokig reménykedett a tiszthez méltó életet megtartó lojális
büntetések kiszabásában, ugyanígy első miniszterelnökünk is. Amikor megtudták a
legrosszabbat, kimagasló méltósággal néztek szembe a borzalommal.
Levelet írtak szeretteiknek, imádkoztak, olvastak, tervrajzokat készítettek, hangszeren
játszottak, kihúzták magukat, szépen felöltöztek, a halálfélelemet kiiktatva néztek szembe a
halállal; még október 6-án is katonai rendre utasították a hóhérokat.
Városi megemlékezésünk a református nagytemplomban valósult meg 2024. október 4-én,
amelyet a Kunhegyesi Református Általános Iskola szervezett.
Váradi László nagytiszteletű úr szívhez szóló megemlékező kegyeleti beszéde után a
gyerekek komoly műsora következett, zárásként a Kunhegyes városvezetése, iskolái és
szervezetei koszorúztak, mi is elhelyeztük koszorúinkat az 1848/1849-es hősök
emlékműjénél.
Iskolánkban délelőtt 9 órakor külön intézményi megemlékezést tartottunk, itt is köszönjük
Molnár Szilvia tanárnőnek a szervezést-rendezést és a 8. évfolyam tanulóinak a műsorát.
A városi megemlékezésre a 7-8. évfolyam delegálta magát, Dr. Lakyné Dr. Lévai Éva tanárnő
és jómagam helyeztük el az örök emlékezés koszorúit.
„A történelem az élet tanítómestere”: vértanúink halált megvető példamutató örök
emlékezeténél nagyobb tanítás nem kell; de globális jelenünk most kissé elfelejtette ezt a
mondatot; nekünk pedagógusoknak, küldetésünk a jövő generációja számára ennek
megerősítése.
Boda Mihály igazgatóhelyettes