Július végén 35 diákkal együtt nyaraltunk a zánkai Erzsébet-táborban. Pazar programokat biztosítottak számunkra, a tábornyitó- és záró rendezvények hangulata − melyeken kb. 1200-an vettünk részt egyszerre −, felejthetetlen volt.
Sétahajóztunk a Balaton északi partja mentén nyugati irányba, Balatonszepezd magasságáig; kipróbáltuk az óriáscsúzdát. A bátrabbak a kalandpark mászópályáin ügyeskedtek vagy az óriás trambulinon ugráltak. Részt vettünk éjszakai akadályversenyen, Lasertag „harci” csapatjátékon, gps-es „kincskeresőn”, táncházon, Pápai Joci koncertjén.
Szerencsénk volt, hiszen ez volt az első turnus ezen a nyáron, amikor minden nap tudtunk fürdeni a Balcsiban, és a víz hőmérséklete is szuper volt. A strand területén „érzékenyítő bemutatókat” láthattunk, megismerkedtünk a fogyatékkal élők életével. Kipróbáltuk a szájjal festést, tolókocsiban ülve a mozgássérültek lehetőségeit. Bekötött szemmel csörgőlabdáztunk, ismerkedtünk a siketnéma jelbeszéddel.
Újdonságként a sárkányhajókba is beültünk. A csapatépítő játék oktatással kezdődött, a mentőmellények kiválasztása után az evezőfogást is gyakoroltuk. Beszálltunk a hajókba; lapátok csattogása, surlódása, vízcseppek csobbanása hallatszott. Elindultunk. Az izmok feszültek, az arcok torzultak, de a hajónak menni kellett. A dob hangja adta a ritmust, csak néha lépett fel némi mozgáskoordinációs zavar. Szerencsére egy-két segédszó és dobszó kíséretében félórás próbálkozás, kísérletezés után sikerült visszatérnünk a kikötőbe.
Az egész hét hangulata szuper volt. Már most várjuk a következő nyarat…a jövő évi tábort!
Békés Imréné, Gál Ildikó, Tóbiásné Simon Emese,
a tábort szervező pedagógusok